Váratlan pillanatok.

Reggel arra ébredtem, hogy valaki beszél a konyhában. (Y) Igazán örültem neki, mivel úgy terveztem, hogy aludni fogok egy darabig. Na mindegy, ennyit erről. |: Amikor sikerült kiküszködnöm a puha takaró alól, elindultam a konyha felé, majd komás fejjel mindenkinek jobb reggelt kívántam. :'D Miután emberhez hasonló kinézetet varázsoltam magamnak kimentünk apuval udvart takarítani. Majdnem szétfagytam, de nem baj. |: Bejöttem felmelegedni majd Cintinek segítettem felnyergelni. Utána anyuék elmentek csavarogni és avval a reménnyel hagytak itthon, hogy tanulok. A tanulásból egész délelőtti gépezés lett. (": Amikor hazajöttek apuék, hívott Cinti, hogy beteg és menjünk érte meg Csillagért Jászszentlászlóra, mert elmentek felvonulni. Azt mondta, hogy vigyünk lószállítót, de helyette az lett, hogy felöltöztem lovas cuccba és indultunk. Amikor átértünk már ment a menet, így apa megállt, meg Cinti is. Gyorsan én felültem a lóra Cintiék meg elmentek arra a helyre ahol volt a megálló. Én beértem a többi lovast majd mi is odaértünk a megállóhelyre. Ott úgy minden rendbe volt, de aztán megint elindultunk. És hát az elég szar volt. Csillaggal alig lehetett bírni.. De ezt nem részletezem. :D Aztán volt még egy megálló ahol álltunk egy darabig. Aztán elkezdett egy fickó ordibálni, hogy -"Közhírré tétetik.." Azt hittem leütöm onnan a lovaskocsiról. (Y) Megint elindultunk, de most az utolsó megálló következett. Most már elviselhetőbb volt Csillag szóval jó volt. :) Átvettük az emléklapokat majd elindultunk haza. Én először Lajos társaságában, majd pedig Hajni, Evi és Gotti társaságában folytattam. Amikor az Iparhegyi utcán jártunk, Hajni távozott tőlünk. Én ha úgy nézzük mindig előbb voltam picivel, mert Csillagnak nagyobbak a lépései. Aztán Iparhegyin teljesen úgy elmentünk egymástól. Majd ők lekanyarodtak mi meg eljöttünk haza Billaggal. Úgy szeretem ezt a lovat. (: És elmondhatom, hogy jó pár emberben e napon kellemesen csalódtam. :) Legyen ennyi elég. Szia. (: