2012. július 14., szombat

Furcsa élet.

Hihetetlen, hogy az embernek pár perc alatt, hogy megváltozik az élete...


Fura, hogy az egyik pillanatban még milyen jót beszélgetsz egy emberrel a másik pillanatban mikor észhez térsz azt közlik veled, hogy nincs többé. Nem bírsz vele beszélgetni, nem hallhatod többé a vicceit amin állandóan a fejedet fogtad, nem bújhatsz hozzá ha szeretet hiányod van, nem reklamálhatsz neki ha nem borotválkozott meg és szúrt a szakálla, sőt mi több soha többé nem láthatod.


Azt hiszem 14 évesen képes vagyok felfogni, hogy mit jelent az, hogy ha meghalt valaki. Szörnyű érzés tudnom, hogy soha többé nem lehetek azzal a személlyel aki fontos volt számomra. Kicsit elgondolkodtat a dolog. Azért küzdünk egész életünkön át, hogy elérjünk célokat. És ha elérjük céljainkat, bármikor pár másodperc és vége. Ezért kell küzdeni, hogy utána pár másodperc múlva vége legyen mindennek? Komolyan ezért?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése